Bruttó elszámolás és az optimális napelem panel méret összefüggései

A napelemes rendszerek telepítése egyre népszerűbb, hiszen a megújuló energia iránti igény folyamatosan növekszik. A beruházások megtérülését azonban alapjaiban határozza meg az elszámolási forma. A bruttó elszámolás 2024-től vált meghatározóvá, és teljesen új szemléletet igényel a rendszer méretezésében.ó

A bruttó elszámolás lényege, hogy a megtermelt és a vételezett energia nem egyenlegben kerül elszámolásra (mint a szaldó esetén), hanem külön-külön, eltérő áron. Ezért kulcsfontosságú a megfelelő napelem panel méret meghatározása és a fogyasztási profil elemzése. 

Bruttó elszámolás alapjai a kalkulációhoz

A bruttó elszámolás során a hálózatba visszatáplált és a hálózatból vételezett áram külön elszámolásra kerül:

• A szolgáltató a hálózatba betáplált energiát jellemzően alacsonyabb áron veszi át.
  
• A fogyasztó a hálózatból vételezett energiát teljes lakossági áron fizeti.

Ez a rendszer azt eredményezi, hogy a megtérülés szempontjából a saját fogyasztás aránya a legfontosabb tényező. A napelemes rendszer akkor a leghatékonyabb, ha az energiát a háztartás közvetlenül fel tudja használni, nem pedig visszatáplálja a hálózatba.

Így működik a napelem bruttó elszámolás elve a gyakorlatban: íme egy példa

Példa: egy háztartás éves fogyasztása 5000 kWh, a telepített napelem rendszer éves termelése szintén 5000 kWh.

• A termelés 60%-át a háztartás közvetlenül elhasználja → itt nincs további költség.
  
  
• A fennmaradó 40% a hálózatba kerül → a szolgáltató alacsony áron számolja el.
  
  
• Az esti órákban szükséges áramot a háztartás a hálózatból vételezi → teljes áron.
  

Ezért a túlzott túltermelés a bruttó elszámolás mellett lassítja a beruházás megtérülését.

Bővebben a napelem PV jelentése témában olvashatsz, ahol a fotovoltaikus rendszerek működését mutatjuk be.

A fogyasztási profil elemzése a rendszer méretezéséhez

A megfelelő napelemes rendszer méret meghatározása a fogyasztási minták vizsgálatával kezdődik. Fontos szempontok:

• mikor van a legnagyobb energiaigény (pl. este, hűtés vagy fűtés miatt),
  
  
• mennyire képes a háztartás a fogyasztást a termeléshez igazítani (pl. mosás, elektromos autó töltés napközben),
  
  
• éves, havi és napi energiafelhasználási eltérések.
  

Minél nagyobb a saját fogyasztás aránya, annál gyorsabb a megtérülés a bruttó elszámolás mellett.

Panelméret és darabszám meghatározása bruttó elszámolás mellett

A napelem panelek darabszámát és teljesítményét úgy kell megválasztani, hogy a rendszer a háztartás éves energiaigényét minél jobban lefedje.

Míg a szaldós elszámolásban nem volt célszerű jelentősen túlméretezni a rendszert, addig a bruttó elszámolásban éppen a nagyobb teljesítmény nyújthat előnyt. A túlméretezett rendszer több hónapban képes magasabb önfogyasztást fedezni, így hosszabb távon nagyobb megtakarítást biztosít.

A számításhoz figyelembe kell venni:

• éves fogyasztás kWh-ban,
  
  
• panelek névleges teljesítménye Wp-ben,
  
  
• az adott helyszín napsütéses óráinak száma,
  
  
• az optimális inverter kapacitás.
  

Tekintsd meg az elérhető inverter kínálatot a pontos méretezéshez.

A helyes napelem inverter méret kiválasztása is meghatározó

Az inverter mérete alapvetően befolyásolja a rendszer gazdaságosságát. A túl kicsi inverter miatt veszteség keletkezhet, a túl nagy pedig indokolatlan többletköltséget jelent. Az optimális méret a panelek teljesítményéhez és a fogyasztási profilhoz illeszkedik.

Tájolás és dőlésszög szerepe a méretezésben

A napelemek tájolása és dőlésszöge nemcsak a termelést befolyásolja, hanem azt is, hogy a termelés időben mennyire esik egybe a fogyasztással. Ha a panelek a napközbeni órákban termelnek többet, akkor a háztartás nagyobb arányban tudja közvetlenül felhasználni az energiát → ez gyorsítja a megtérülést a bruttó elszámolásban.

Méretezési példák különböző háztartási fogyasztási mintákra

A bruttó elszámolásban a rendszer méretezésekor a cél nem a túltermelés, hanem az, hogy a megtermelt áramot a háztartás minél nagyobb arányban azonnal fel tudja használni. Ez azért fontos, mert a hálózatba visszatáplált energia ellenértéke alacsonyabb, mint amennyibe a hálózatból vételezett áram kerül.

Kis háztartás (2 fő, lakás vagy kisebb családi ház):

• Éves fogyasztás: kb. 3 000 kWh
  
  
• Jellemző felhasználás: világítás, háztartási gépek, kisebb elektromos készülékek
  
  
• Ajánlott rendszer: 3–3,5 kWp (éves termelés ~3 500–4 000 kWh)
  
  
• Megjegyzés: már egy kisebb rendszer is képes fedezni a háztartás alapfogyasztását, de az időzített fogyasztás (pl. mosás, mosogatás nappal) nagyban javítja a megtérülést.
  

Közepes háztartás (4 fő, átlagos családi ház):

• Éves fogyasztás: kb. 5 000 kWh
  
  
• Jellemző felhasználás: háztartási gépek, klíma, esetenként elektromos fűtés vagy HMV-bojler
  
  
• Ajánlott rendszer: 5,5–6 kWp (éves termelés ~6 000–7 000 kWh)
  
  
• Megjegyzés: ennél a méretnél a bruttó elszámolásban különösen fontos, hogy a fogyasztás minél inkább a napközbeni órákra essen, mert így lehet elkerülni a drágább hálózati vételezést.
  

Nagy háztartás (6 fő, nagyobb ingatlan, több elektromos berendezéssel):

• Éves fogyasztás: kb. 7 500–8 000 kWh
  
  
• Jellemző felhasználás: több klíma, elektromos fűtés, hőszivattyú, elektromos autó töltés
  
  
• Ajánlott rendszer: 8,5–9,5 kWp (éves termelés ~9 000–10 000 kWh)
  
  
• Megjegyzés: az ilyen háztartásoknál az akkumulátor vagy a fogyasztás okos időzítése (pl. autó töltése nappal) jelentősen növeli a sajátfogyasztás arányát, és így a beruházás megtérülését.

SOLARKIT ajánlások és tapasztalatok

A SOLARKIT tapasztalata szerint a bruttó elszámolásban a pontos méretezés sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a szaldós rendszerben. A túl nagyra méretezett napelem rendszer lassabban térül meg, mert a felesleges áramot a szolgáltató csak alacsony áron veszi át.

Ezért a legfontosabb szempontok:

• a háztartás valós éves fogyasztása,
  
  
• a fogyasztási szokások (napközbeni vagy esti terhelés),
  
  
• a helyi adottságok (tető tájolása, árnyékoltság, dőlésszög).
  

A cég minden ügyfélnek személyre szabott kalkulációt ajánl, amely figyelembe veszi a család energiafelhasználását, az épület jellemzőit és a jövőbeni bővítési lehetőségeket (pl. elektromos autó töltése vagy hőszivattyú telepítése).

Érdemes-e akkumulátort beépíteni bruttó elszámolásnál?

Nem kötelező, de előnyös lehet. Az akkumulátorral a nappal megtermelt áram este is felhasználható, így nő a sajátfogyasztás aránya. Ez gyorsítja a megtérülést, különösen ott, ahol magas az esti vagy éjszakai energiaigény.

Mikor térül meg legjobban a rendszer a bruttó elszámolásban?

Akkor, ha a fogyasztás időben minél jobban egybeesik a termeléssel. Például ha napközben megy a klíma, vagy ha elektromos autót nappal töltenek, a rendszer hatékonysága jelentősen nő. Az optimális inverter kiválasztása és a fogyasztási szokásokhoz igazított méretezés alapfeltétel a gyors megtérüléshez.

Hogyan alkalmazkodjon a telepítő a szabályozási változásokhoz?

A szabályozások a támogatásoktól kezdve a hálózati visszatáplálás feltételéig több területet érinthetnek. A telepítőknek naprakészen kell követniük az aktuális előírásokat, és rugalmasan kell igazítaniuk a rendszereket a változó feltételekhez, hogy az ügyfelek mindig a legkedvezőbb megoldást kapják.

Összehangolható-e a kültéri akkumulátor energiatárolás más rendszerekkel, pl. hálózat, hibrid inverter?

Igen. A kültéri akkumulátorok összekapcsolhatók a hálózattal és a hibrid inverterekkel, így a megtermelt energia hatékonyan tárolható és felhasználható. Ez további energiabiztonságot ad, és lehetővé teszi a fogyasztás rugalmasabb áthelyezését az olcsóbb időszakokra.

GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

1. Mi a bruttó elszámolás lényege a napelemes rendszereknél?

A megtermelt és a hálózatból vételezett energiát külön kezelik. A visszatáplált áramot a szolgáltató alacsonyabb áron vásárolja meg, míg a fogyasztó a hálózatból vételezett energiát teljes lakossági áron fizeti. Ezért fontos, hogy minél több termelés közvetlenül saját fogyasztásra fordítódjon

2. Mekkora méretű napelem rendszer szükséges egy átlagos háztartás számára?

Egy 4 fős család éves fogyasztása általában 4 500–5 500 kWh között van. Ehhez a legtöbb esetben egy 5–6 kWp teljesítményű rendszer megfelelő, de a pontos méretezés mindig a fogyasztási profil, a tető tájolása és az árnyékoltság alapján történik.

3. Milyen hatással van a tájolás és a dőlésszög a rendszer teljesítményére?

A legjobb hozam déli tájolás és 30–40 fokos dőlésszög mellett érhető el Magyarországon. Ha ettől eltér a telepítés, a termelés 10–20%-kal is csökkenhet, ami közvetlenül befolyásolja a megtérülést a bruttó elszámolásban.

4. Mikor térül meg leggyorsabban a rendszer a bruttó elszámolásban?

Akkor, ha a háztartás képes a megtermelt áram nagy részét azonnal felhasználni – például klíma, hőszivattyú vagy elektromos autó nappali működtetésével. Így kevesebb áramot kell drágán megvásárolni a hálózatból, és kevesebb kerül alacsony áron visszatáplálásra.

5. Milyen jövőbeli tényezőkre kell figyelni a beruházásnál?

A szabályozási környezet, a támogatások, a hálózati csatlakozás feltételei és a villamosenergia-árak folyamatosan változhatnak. Érdemes úgy tervezni a rendszert, hogy később bővíthető legyen például akkumulátorral vagy elektromos autó töltési lehetőséggel.